Ebben a sorozatban Martin Vlach képeit láthatjuk, amiken ismeretlen alakok álldogálnak fekete-fehér, ködös tájakon. Martin minimális vizuális elemeket alkalmaz ehhez a kicsit borongós hangulatú világ megteremtéséhez. A környező részletek kitakarásához a sűrű ködöt hívja segítségül, így kapja az üres, szürke hátteret.

A fotókat szemlélve az embernek azaz érzése támad, hogy egy ábrándos világba csöppent. Kissé melankolikus, de mégsem szomorú, és bár a szereplők egyedül vannak, mégsem magányosak. Van egyfajta varázsa azoknak a jeleneteknek, amikor a bálnák úsznak az égen egészen a végtelenbe.

Források: mymodermet, Martin Vlach